Az átalányadózás sok őstermelő és egyéni vállalkozó számára jelent valódi adómegtakarítást, ugyanakkor a szabályozás korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnik. A gyakorlatban évek óta ugyanazok a hibák térnek vissza: rosszul megállapított jogosultsági feltételek, téves költséghányadok, helytelen bevételi határok, pontatlan nyilvántartások és adózási helyzetek, amelyek akár több évre visszamenő ellenőrzési kockázatot jelenthetnek.

Szakmai napunkon átfogó képet adunk a 2026-ban hatályos átalányadózási szabályokról, különös tekintettel azokra a pontokra, tipikus hibákra és kockázati pontokra, ahol a legtöbb vállalkozó és könyvelő elcsúszik. Bemutatjuk az átalányadózás választásának feltételeit, a bevételi értékhatárokat, a költséghányadok alkalmazását, valamint a speciális szabályokat, amelyek az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra eltérően vonatkozhatnak.

Részletesen foglalkozunk azokkal az adózási döntési helyzetekkel, amelyek a 2026-os évben különösen hangsúlyossá válnak: mikor éri meg átalányadózásra váltani, mik a leggyakoribb tévhitek, milyen bevételi szerkezet mellett hoz valódi előnyt a rendszer, és milyen adminisztrációs követelményeknek kell megfelelni a jogszerű működés érdekében.